Krízishelyzeti beszélgetés

Amikor a megszokott kapaszkodók már nem működnek

Krízishelyzetben gyakran azt érezzük, hogy semmi sem működik úgy, mint korábban.

Ami korábban segített egy nehéz helyzetben, most nem működik.
Nehéz döntéseket hozni.
Nehéz előre gondolkodni.
Nehéz elhinni, hogy egyszer újra biztonságban érezhetjük magunkat.

Akár veled történt a váratlan esemény, akár egy hozzád közel álló ember életében következett be a változás, természetes, hogy megrendültnek érzed magad.

Ha most úgy érzed, hogy kicsúszott a talaj a lábad alól,  tudd, hogy nem vagy egyedül. Van segítség, és ebből a helyzetből is lehet továbbhaladni – lépésről lépésre. 

Mintha nem lennél önmagad

Krízishelyzetben a korábban jól működő megküzdési módjaink sokszor már nem elegendők. Ezért előfordulhat, hogy olyan érzéseket, gondolatokat vagy testi reakciókat tapasztalsz, amelyek korábban nem voltak rád jellemzőek.

Előfordulhat, hogy:

• újra és újra ugyanazokon a gondolatokon jár az eszed;
• nehezen tudsz döntéseket hozni, még egyszerű helyzetekben is;
• nehezebben tudsz koncentrálni vagy emlékezni;
• egyik pillanatban sírni tudnál, a másikban pedig mintha teljesen kiüresedtél volna;
• rosszul alszol, nyugtalan vagy vagy állandó készenlétet érzel;
• szaporábban ver a szíved, összeszorul a gyomrod, megváltozik az étvágyad vagy állandó fáradtságot érzel;
• úgy érzed, minden energiádra szükség van ahhoz, hogy egyszerűen végigcsináld a napot.

Ezek a reakciók sokszor a krízis természetes velejárói. Nem azt jelentik, hogy gyenge vagy, vagy "rosszul működsz". A szervezeted és a lelked egy rendkívüli helyzethez próbál alkalmazkodni.

Nem kell azonnal megoldást találnod mindenre. Egy krízishelyzetben már az is nagy feladat, hogy napról napra haladj tovább.

Mi is a krízis?

A krízishelyzet a definíció szerint olyan lélektanilag kritikus szituáció, amely a személy számára érzelmileg hangsúlyos, kiemelten fontos az adott időszakban, semmiképpen nem elkerülhető, az egyén kénytelen szembenézni vele, minden figyelme és erőfeszítése a megoldásra irányul, de a szokásos problémamegoldó eszközökkel az illető számára nem leküzdhető.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Azt, hogy egy olyan élethelyzetbe kerültél, amelyet nem tudsz egyszerűen félretenni vagy kikerülni. Bármennyire szeretnéd megoldani, úgy érezheted, hogy azok az eszközök, amelyek korábban segítettek egy nehéz helyzetben, most nem működnek.

Ezért fordulhat elő, hogy hiába próbálkozol újra és újra, mégsem találod a kiutat. Nem azért, mert kevés vagy hozzá, hanem azért, mert a helyzet meghaladja a korábbi megküzdési lehetőségeidet.

A krízis fajtái

A szakirodalom két alapvető krízistípust különböztet meg.

Normatív (fejlődési) krízis

A normatív krízisek az élet természetes fejlődési szakaszaihoz kapcsolódnak. Bár ezek az életesemények várhatóak, mégis komoly alkalmazkodást igényelnek, és átmenetileg felboríthatják a lelki egyensúlyt.

Ilyen lehet például:

• a gyermek születése,
• az iskolakezdés,
• a serdülőkor,
• a gyermekek kirepülése,
• a nyugdíjba vonulás.

Akcidentális (helyzeti) krízis

Az akcidentális krízist váratlan, előre nem látható esemény váltja ki. Ezekre a helyzetekre nem tudunk felkészülni, ezért gyakran különösen nagy lelki megterhelést jelentenek.

Ilyen lehet például:

• egy súlyos betegség vagy diagnózis;
• egy baleset;
• egy hozzátartozó betegsége vagy elvesztése;
• egy válás;
• a munkahely elvesztése;
• vagy bármely olyan váratlan esemény, amely alapjaiban változtatja meg az életünket.

Krízishelyzetet nemcsak az élhet át, akivel az esemény történik. Egy súlyos betegség, baleset vagy más jelentős veszteség a hozzátartozók életét is ugyanúgy felboríthatja.

Meddig tart a krízis?

Bármilyen kilátástalannak is tűnik, a krízishelyzet nem tart örökké. A szakirodalom szerint a krízis egy átmeneti, időben behatárolható állapot, amely általában 4–6, legfeljebb körülbelül 8 hétig tart.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi idő alatt minden nehézség megszűnik. Sokkal inkább azt, hogy ez az az időszak, amikor a feszültség a legerősebb, amikor a korábbi megküzdési módok már nem működnek, az újak pedig még nem alakultak ki.

Ebben az időszakban sokat jelenthet, ha nem egyedül kell megküzdenünk a történtekkel. A támogató kapcsolatok és a megfelelő segítség megkönnyíthetik az alkalmazkodást a megváltozott élethelyzethez.

Fontos tudni, hogy a krízis időtartama nem azonos a veszteségfeldolgozás vagy a gyógyulás időtartamával. Egy szeretett személy elvesztésének feldolgozása, egy súlyos betegséghez vagy egy megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodás ennél jóval hosszabb folyamat lehet. 

Miben tudlak támogatni?

Minden krízis más. Ahogy nincs két egyforma élethelyzet, úgy nincs két egyforma ember sem.

A közös munkánk során abban támogatlak, hogy biztonságos, elfogadó légkörben átlásd a jelenlegi helyzetedet, megértsd a benned zajló folyamatokat és megtaláld azokat a belső és külső erőforrásokat, amelyekre ebben az időszakban támaszkodhatsz.

A konzultációk során lehetőség nyílik arra, hogy:

• megértsd, mi történik most benned;
• kimondhasd mindazt, amit eddig talán magadban hordoztál;
• közösen átgondoljuk a lehetőségeidet és a következő lépéseket;
• megerősödj azokban az erőforrásokban, amelyek segíthetnek alkalmazkodni a megváltozott élethelyzethez.
  
  

Hiszem, hogy a legnehezebb időszakokban a legfontosabb nem az, hogy valaki minden választ ismerjen. Hanem az, hogy ne egyedül kelljen megtalálnia őket. Ezért kísérlek végig ezen az úton – figyelemmel, elfogadással és akkor is, amikor az út nehéz.